Mint már említettem, minden hétköznap délelőtt óránk van 9tól délig, ebéd után pedig szabadon választható órák. Hétfőn és pénteken a délutánt Isafjörđurben töltjük. A délelőtti órákon tanuljuk a nyelvet, a délutániak pedig vagy játékosak (pl. izlandi játékok, nyelvtudást igénylő csapatverseny a városban,stb.), vagy az izlandi nyelvvel kapcsolatos érdekességekről szólnak (pl. szleng és jövevényszavak, a germán nyelvek kapcsolatai, ilyesmi). Mivel nem sötétedik be, esténként a környező hegyeket járjuk, és néha alszunk is.
Egész sok ismerőst sikerült összeszedni, mindig van kivel túrázni, pingpongozni vagy épp ejtőzni, bár ilyen ritkán van. Szerdán a ház mögötti hegyet próbáltuk meghódítani, csütörtükün a házzal szemben levőről néztünk szét, szombaton pedig egy 12 órás túra keretében megmásztuk a templom felőli hegyet, ami kb. 800m magas. A szállás alig vmivel van tengerszint felett.
Ez volt a legjobb túra. 10kor indultunk és 10kor értünk haza. Előző nap volt egy kisebb buli, úgyhogy nem voltunk teljesen frissek, de a szemerkélő eső mindenkit felébresztett. Nem akarom nagyon részletesen elmesélni, a képeken látszik valamennyire, hogy merre jártunk, akit meg érdekel, az jöjjön el, élőben sokkal szebb. :) Volt némi kihívás a dologban, mert meglehetősen meredek hegyoldalon kellett felmásznunk, viszonylag apró köveken., A hegy teteje viszont több kilométeren át egy kővel borított síkság, furcsa. Bejártuk, amennyire kedvünk volt, hógolyóztunk egy kicsit, aztán szedtünk vizet a patakból és lemásztunk. A többiek az egyszerűbb utat választották, én egy kicsit mászósabbat a vízesés mentén, Nóri és Viktor pedig egy egyszerűt és fárasztót, de mindenki épségben leért. Kb. 10re értünk haza és a szokásos érkezés előtti futóverseny után még tudtunk némi tengeri herkentyűs levest kunyerálni a konyhán, amivel úgy be is laktunk, hogy egyből behullottunk az ágyba.
 |
| Származási hely: 005. Közeli hegygerinc - Mýra Fell - 312m |
 |
| Származási hely: 005. Közeli hegygerinc - Mýra Fell - 312m |
A csapat
 |
| Származási hely: 006. Hógolyózás augusztusban a hegyen |
A másik csapat
 |
| Származási hely: 006. Hógolyózás augusztusban a hegyen |
Kilátás
 |
| Származási hely: 006. Hógolyózás augusztusban a hegyen |
 |
| Származási hely: 006. Hógolyózás augusztusban a hegyen |
 |
| Származási hely: 006. Hógolyózás augusztusban a hegyen |
Núpur
 |
| Származási hely: 006. Hógolyózás augusztusban a hegyen |
 |
| Származási hely: 006. Hógolyózás augusztusban a hegyen |
 |
| Származási hely: 006. Hógolyózás augusztusban a hegyen |
Kinek ivóvíz, kinek útjelző, kinek mindkettő :)
A mai túra is 10kor indult. Autóval elvittek minket a fjord túloldalára, szintén kb. tengerszintre, és onnan megmásztunk egy 998m-es csúcsot, amihez 12km-es út vezetett. Mi, akik tegnap is túráztunk nem voltunk teljesen képben, jobbára csak követtük a többieket, egyetlen rövidítést próbáltunk meg, de azt is elrontottuk, így csak hosszítás lett belőle. Visszafele gyakorlatilag gyaloglás közben aludtunk, a csúcsról nem láttunk semmit, mert épp felhőben volt, mikor felértünk, de azért jó volt, mert út közben szép helyeken jártunk. A legtöbb hegy mind egyforma itt egyébként, vmilyen vulkáni kőzetből vannak és gleccserek dúrták közéjük a völgyeket. Az oldaluk a lankásabb részeken füves, feljebb pedig apró kövek borítják. Utazás közben már kicsit unalmas is, nem túl változatos, de mászkálni azért jó rajtuk. Ami a legjobban tetszik, hogy nincsenek turistautak, pláne nem jelzettek, mindenki megy amerre lát. Ma volt az első túra, amikor kitaposott ösvényen jártunk, de ma nem is bántam.
 |
| Származási hely: 014. Kaldbakur - 998m |
Az útról
 |
| Származási hely: 014. Kaldbakur - 998m |
 |
| Származási hely: 014. Kaldbakur - 998m |
Még egy csapat
 |
| Származási hely: 014. Kaldbakur - 998m |
Federico szívélyes üdvözlete az emlékkönyvben ("szar Lazio") :)
 |
| Származási hely: 014. Kaldbakur - 998m |
A csapat még egyszer
 |
| Származási hely: 014. Kaldbakur - 998m |
Alga atomvillanás után :)
 |
| Származási hely: 014. Kaldbakur - 998m |
És még egy csapat, ködben
Rengeteg a birka, ezért az összes település és tanya el van kerítve elektromos kerítéssel, vagy árkokkal. A barikat ugyanis megbillogozzák (igazából csak tetkót kapnak a fülükbe), tavasszal kihajtják a völgyekbe, ősszel összeszedik őket és a jelzések szerint szétosztják egymás között a gazdák. Mind szabadon mászkálhatnak az egész szigeten, amerre csak jól esik nekik, kivéve a településeken, mert azok el vannak zárva ugye. Nekünk, turistáknak viszont ez nem annyira jó, mert elektromos kerítéseken kell átmászkálni és árkokat ugrani. Kicsit olyan, mintha az izlandiak pótolni szeretnék a világháborús árokásást, amiből kimaradtak. Na mindegy, most nyugovóra térek, mert holnap megint órák lesznek és még a házim sincs kész.
