Izlandi Atomvillanás

Núpur egy kb. öt házból álló falucsak (itt falunak számít és a térkép is jelzi) és semmilyen bolt, vagy szórakozási lehetőség nincs egy focipályán, a gyönyörű hegyeken (amiket hétvégén meg is hódítunk, már összeállt egy kisebb csapat) és a sok ismeretlen emberen kívül. A szállás egy fjord partján épült, valami olcsó hotel szerűség lehet. A svédasztalos reggelit és a kiadós ebédet leszámítva olyan, mint egy jól felszerelt, rendben tartott kollégium. Szintenként egy mosdó, két ágyas szobák, akadozó wifi és hideg szobák, ahogy én szeretem. :) 

Származási hely: 004. Első mászás

A szállás

Származási hely: 004. Első mászás

 Az egyik célpont

A szobatársam olasz és egy kicsit még nálam is rosszabbul beszél angolul, de jól kijövünk, főleg, hogy alig találkozunk. Kb. 100-an vagyunk itt diákok, mindenki mást csinál, még egy infóssal se találkoztunk, úgy tűnik, mi vagyunk csak ketten.
Ma délelőtt kilenctől 12ig óránk volt, tanuljuk az izlandi nyelv alapjait. Hát nem egyszerű, de elvagyunk vele, 3 óra nem olyan sok. Délutánonként választható óráink lesznek, majd ha odajutunk, mesélek róluk.

Ma ellátogattunk Ísafjörðurbe, ennek a régiónak a székhelyére. Igazából Magyarországon falunak számítana szerintem, bár Csorvás is város, tehát nem lehet tudni... :) A lényeg az, hogy nem egy nagy település. Pl ha valaki meghal a helyiek közül, akkor a félárbocra eresztik a zászlókat (kb. minden sarkon van egy). Ennek ugye egy nagy városban nem sok értelme lenne... A legtöbb ház falát hullámlemezzel borítják és még azokat is cserélni kell 15 évente, annyira erős a szél néha. Kellemes hely lehet télen. :) 

Származási hely: 003. Kirándulás Ísafjörður-be

A könyvtár

Származási hely: 003. Kirándulás Ísafjörður-be

A dán követség

Származási hely: 003. Kirándulás Ísafjörður-be

 Nem, ez nem a külváros

Az egyetemen van egy érdekes kép, Hallgrímur Helgason festette, aki a 101 Reykjavík című film alapjául szolgáló novellát is írta. A kép egy önarckép akar lenni, Hallgrímur két nem túl rokonszenves néninek kölcsönözte az arcát - legalábbis így akarta, mert igazából nem hasonlít rá. Tudom, mert volt szerencsém megtekinteni egy előadását élőben, arról is mesélek még. A kép egyébként sok embert idegesít, sokan pedig szeretik, ezért időnként elteszik, időnként pedig visszarakják. Így ráérnek itt az emberek a semmi közepén. :) Sajnos elfelejtettük a teljes képet lefotózni egészben, így ezzel kell beérnetek.

Származási hely: 003. Kirándulás Ísafjörður-be

Nem tudom, ez milyen jelentést hordoz azok számára, akik jártasak a demográfiai adatok elemzésében, de mindenképp érdekes tény, hogy a ma élő izlandiak ugyanannyian vannak, mint a ma halott izlandiak. Temető-ügyileg így elég jól állnak, pár évtizedig még nem fognak rájuk lakóparkot építeni... Főleg itt, a 7300 fő lakosú 22271km2-es Westfjords nevű régióban nem.

Az alábbi kép a templomban készült. A régi templom leégett vmikor a 90-es években és az újat ki kellett dekorálni, lehetőleg olcsón, ezért minden helyi lakos készíthetett agyagból egy madarat, amit aztán feltűztek a falra. Azért sok mindent lehet mondani az izlandiakra, de hogy ne lennének eredeti ötleteik, azt nem.

Származási hely: 003. Kirándulás Ísafjörður-be

Madarak a templom falán

Nos, a problémák a vártnál egyszerűbben megoldódtak. Viktor még a leszállás előtt felébredt és magához is tért (köszönet az ÉKK-nak), a reptérről egyetlen buszjárat indul és az pont a találkozási pontba szállított minket, koronát pedig sikerült még a reptéren váltani. Itteni idő szerint 2kor, ottani szerint 4kor érkeztünk meg a reykjavíki buszterminálhoz. Én ki is próbáltam az új hálózsákomat a környező pusztaságban, kint aludtam a fűben, Viktor pedig a kényelmesnek nem nevezhető padokon vackolta be magát. Nem voltunk egyedül, ahogy nézem, a tanfolyam helyszínére tartó buszra felszállt emberek többsége ugyanúgy a terminálban aludt. Mikor megérkeztünk, a horizont egyik fele már sötét volt és a másik is valami alkonyat-szerű színt vett fel. Fél4kor viszont nappali világosságra és sirályvijjogásra ébredtem és végül én is beköltöztem a padokra.

Származási hely: 002. Irány Núpur

Viktor a terminálban

A reggelinket némileg feldobta az üres vajcsomag, amit Viktor vásárolt, aztán elindultunk a messzi északra.

Kiderült, hogy a mai buszutunk 9 óráig fog tartani, így van időm gépelgetni. A vezetőnk közben érdekes információkkal bombáz minket, dacolva a ki-kihagyó mikrofonnal. Nem adja fel, tehát alvásra esélyünk sincs. Beszél a birkákról, a trollokról, a hegyekről, meg ilyesmi. Egy szóval Izlandról. A táj lenyűgöző, nem is mondok róla semmit, a képeken látszik, ami látszik. Az idő nagyon tetszik, olyan 15 fok körül lehet, néha permetez egy kis esőszerűség, ami külön jól esik ha az ember egy fülledt buszban ül egész nap. És a legjobb: szinte az összes patak és tó vize iható, amelyiké nem, az pedig büdös. :) 

Származási hely: 002. Irány Núpur

Bay of Smoke

Származási hely: 002. Irány Núpur

Van vmi neve ennek, de elfelejtettem :)

Tartottunk egy kis megállót ebédidőben és három új ismerőst szereztünk. Egy svédet, Gusztávot, aki északabbra él, mint ahol most vagyunk és többek között azért szereti Izlandot, mert kevesebb ideig van sötét télen és járt párszor Budapesten meg Kecskeméten, mert az édesapja Grippenekkel bizniszel a svéd légierőnél. És egyforma bakancsunk is van. Egy ukrán lányt, akinek a nevét nem sikerült még memorizálni, de a férje magyar és egész jól beszél magyarul és Bálintot a Pázmányra járó jogászt. Aranyárért ettünk végre vmi melegételt, aztán leöblítettük egy kis tóvízzel. Most utazunk tovább a núpuri szállásunkhoz.

Származási hely: 002. Irány Núpur

Núpur

 Mostantól a képekre kattintva elérhetitek a teljes albumokat.

Félúton Koppenhága és Keflavík között megírom az első blogbejegyzés piszkozatát. :)

Sok érdekes dolog nem történt velünk eddig, ezért igen rövid lesz. Magyar idő szerint negyed egy van és az érintőképernyős kütyü szerint vmivel több, mint egy óra van még hátra az utunkból. Az érintőképernyős kütyüről (továbbiakban: ÉKK) még fogok áradozni szerintem, mély benyomást tett rám. :)

A Norwegian járat, amivel Koppenhágába repültünk meglehetősen fapados volt, se narancslé, se ÉKK, se lábtér (főleg nem a 45-ös túrabakancsnak) és a légikísérők sem voltak olyan csinosak, mint ezen a gépen.
A dán kirakodóemberek precizitása (akkor is gondosan odavágják a bőröndöt, ha az plusz erőfeszítést igényel) meggyőzött róla, hogy a Ferihegyen a csomagokra tekert fólia nem volt kidobott pénz. Az alábbi képen egyébként az is jól látható, hogy a biztonsági felszerelések tipikus "felrakom, mert a szabály az szabály, de direkt úgy, hogy ne védjen meg semmitől, keményebb legény vagyok én annál, hogy halláskárosodást kapjak egy 1000dB-s turbinától"-féle használata nem magyar sajátosság.

A koppenhágai reptéren hamar eltelt az idő. Egy drága és felejthető (illetve a szájpadlásunkon keletkezett sebek még egy ideig emlékeztetnek rá) pizza és a reptéri wifi sikertelen feltörési kísérlete után megnéztünk egy részt a Weedsből és becsekkoltunk.

Ez az Icelandair gép már sokkal barátságosabb, minden van rajta, ami a másikon nem. Az izlandiak nagyon büszkék az országukra, a történelmükre és ez a gépen is meglátszik. Apró érdekességeket helyeznek el mindenhol, ahol csak lehet, nehogy elfelejtsük véletlenül, hova is tartunk éppen.

A fejtámla

A szalvéta

Eddig az ÉKK-val játszottam, egy csomó érdekes infót le lehet kérni róla, pl. mutatja, hogy miért lesz egyre világosabb(!), ahogy haladunk és az izlandi-tudásomat is fel tudtam eleveníteni vele - van nyelvoktató progija is.

ÉKK

Viktor elszenderedett mellettem (mikor felszálltunk még nem volt gond, mert vaksötét volt, de a nappali világosság ilyen hatással van rá) és csak reménykedni tudok, hogy ez nem a szokásos 30 órás alvási periódusai egyikének kezdete, mert akkor érdekes utunk lesz Reykjavíkba. A gépünk ugye Keflavíkban száll le, ami nemtom pontosan, hogy hány kilométerre van attól a helytől, ahol nekünk holnap reggel 8kor fel kell szállnunk egy buszra, ami elvisz északra, de messzebb annál, hogy gyalog induljunk neki. Természetesen nem néztünk ki semmilyen buszt és a hely nevére sem emlékszünk pontosan, mert abból indultunk ki, hogy lesz ingyenwifi a reptéren és majd megnézzük. Eddig ez nem jött be, de még van rá esély. :) Izlandi Koronánk szintén nincs, Ferihegyen még hírét se hallották valószínűleg, így nem is tudtak váltani. Az éjszaka hátralévő része szintén mozgalmas lesz tehát, ha az alattunk sikló ködös óceánt felváltják végre Izland fényei...

Ezt a blogot elsősorban azért nyitottam, hogy ne kelljen mindenkinek külön elmondanom, mi történik itt velünk. Másodsorban azért, hogy érdekes olvasnivalót nyújtson közületek azoknak, akik éppen nem tudnak letöltött filmeket bámulni és az indexet is hatszor kiolvasták már aznap - magyarul irodai munkát végeznek. Nem szeretném, hogy hosszú unalmas bejegyzésekkel legyen tele, ezért ha egyszerre sokminden történik, akkor azt feldarabolom és úgy adom elő, mintha később történt volna. Így ahhoz, hogy valószerű maradjon a napló, kénytelen leszek ferdíteni pár helyen és ha pár helyen megteszem, miért ne tegyem meg máshol is. Tehát kérlek benneteket, hogy fenntartásokkal kezeljétek az időrendi és a személyes részleteket. Az újrafelhasználható információkat természetesen nem másítom meg, pl. ha azt mondom, hogy a vikingek direkt kétféle birkát telepítettek be - egy puha szőrűt a ruhák belsejéhez és egy vastag szőrűt a külső réteghez - akkor az úgy is van.

Remélem tetszeni fog, megpróbáljuk a legjobbat kihozni a dologból szánalmas írói képességeink ellenére. Olvassátok megértéssel és nyugodtan kritizáljátok, ha nem tetszik. Csak most tanuljuk a műfajt, elkél a segítség. Erre találták ki a kommentezést, használjátok a funkciót.

Még egy apróság. Nem fogok minden frissítésről ímélt küldeni, de megpróbálok minél gyakrabban hozzátenni ezt-azt, tehát nézzetek rá nyugodtan, amikor ráértek. Jó eséllyel találtok új bejegyzést.

Hg